Steampunk Magyarország! Avagy, egy újragondolt szabadságharc képregényben.

Képzelj el egy alternatív történelmi Magyarországot, ahol Gróf Széchenyi a magyar Tony Stark. Ha ez megvan, adj hozzá egy bájgúnár álcamestert, egy igazi boszorkányt, és egy vérbeli szabadságharcost, majd göngyöld bele őket egy rohadt menő steampunk stílusú világba. Ha ez megvan, akkor csapd fel gyorsan az 18.48 című képregényeket és merülj bele Rafai Alexandra, Mojzer Dávid és Mojzer Ákos fantáziavilágába. Képregény ajánló

Egyre több kiadó figyel fel a képregényekben rejlő potenciálra, így mára már számtalan külföldi szerző szuperhőseit ismerheti a hazai olvasóközösség. A képregényes eseményeknek köszönhetően viszont igazi kincsekre lelhetünk, ha figyelmesen járunk a sorok között. Például pár steampunk kalapos figurára, akik nem a felkapott pizsamás, köpenyes szuperhősök rajongói, hanem a történelemé.  Bizony, kis hazánknak is megvannak a maga szuperhősei, akiket nem a fantázia, hanem a hazaszeretet és történelem tett azzá. Ezek a hősök pedig pontosan olyan fiatal elmékre várnak, mint a Mojzer testvérek és Rafai Alexandra, akik be mernek vállalni egy tizenkét kötetesre tervezett sorozatot, egy alternatív történelmi Magyarországgal, és annak minden sajátosságával együtt. Az igényes minőségben nyomtatott képregény minden része egy- egy fejezetnek felel meg. Ezek a fejezetek pedig nagyjából 35 és 60 oldal között változóan oszlanak meg. Mielőtt azt gondolnánk, hogy ez nem valami sok, biztosíthatok minden olvasót, hogy igen tartalmas anyaggal állunk szemben.

A sztori

A történet alapját egy már száz éve tartó elnyomó hatalom: a Reinaand Birodalom megjelenése adja Európában, akik rabigába hajtották a kontinenst. Róluk eleinte annyit lehet tudni, hogy egy bizonyos “Forrás” nevű fegyverrel tartják maguknál a hatalmat, amelyet leginkább egy elektromos/ energia gömbszerű szerkezetnek tudnék leírni. Hogy ez milyen pluszt ad a birodalomnak még nem tudni részleteiben, de egy későbbi fejezetből kiderül, hogy egy steampunkos környezetből elmaradhatatlan zseniális, ám őrült tudós figura a fegyverek netovábbját kívánja létrehozni a Forrás segítségével. És ha már elnyomókról beszélünk, akkor természetesen vannak ellenállók is Európa szerte, akik minden eszközzel igyekeznek megbuktatni a hatalmat. Ennek kiemelkedő alakja Kardos Domán, akit rögtön az első fejezetből ismerhetünk meg egy igen tragikus, kudarcba fulladt küldetés kapcsán. Ő az a karakter, aki a hazáért és a szeretteiért ádáz harcot vívva száll szembe minden ellenséggel. Tiszta szívvel és kemény ököllel áll bele a legkilátástalanabb harcba is, néha sajnos elég meggondolatlanul. A franciaországi veszteségek súlyával  tér haza Magyarországra, bánatát és mélységes fájdalmát pedig alkohollal igyekszik tompítani egy lebuj kocsmában, amikor Gróf Széchenyi egy különleges ajánlattal áll elé, amely nem csupán a felszabadulásról, hanem Domán régen eltűnt fivéréről is szól. A férfinak döntenie kell, kilép önmaga árnyékából és újra felveszi a harcot vagy végleg belesüllyed az önostorozás borospoharába. 

Nem lövök el nagy spoilert azzal, hogy Domán végül csatlakozik Széchenyi titkos társasághoz, amelynek székhelye nem is lehetne más, mint a Magyar Tudományos Akadémia alagsora. Az alkotók remekül hozzák azokat a teljesen különböző karaktereket, akik színesítik és a humoros oldalát is képviselik a sorozatnak. Ott van elsőként Szilágyi Szelestyén, aki profi átalakuló, előadóművész, szószátyár és a végtelenségig hiú agglegény. Az ő személyisége mindamellett, hogy kellően idegesítő egyben rendkívül szórakoztató is. Kétség sem fér hozzá, hogy profi kaméleon, de olykor megmutatkozik a gyerekes és szépfiús egója, ami miatt biztos lehet benne az olvasó, hogy kellő időben hatalmas galibát fog okozni a társaságnak. A csapat női tagja Mihálcsy Ella, aki nemcsak elbűvölő, okos és megfontolt, hanem a történet misztikus szálát is adó, látnoki képességgel rendelkező boszorkány. Üdítően hat a sok férfi karakter között egy értelmiségi nő jelenléte – a többiek leginkább prostik –, akinek a szerepe ebben az egész tervben kulcsfontosságú. Nélküle ugyanis nem lenne esélyük felkutatni és meggyőzni a csapat hiányzó láncszemét, aki nélkül nem sikerülhet a Nagy terv. A történet természetesen nem lenne teljes a főgonosz megismertetése nélkül, amire egész gyorsan, a harmadik fejezetben sort kerítenek az alkotók. Az elmaradhatatlan önkényuralmi jelképek egyébként rendszeresen megjelennek a képkockákon az egész sorozat alatt, ezzel is erősítve az eddig arctalan ellenség jelenlétét. Ráadásul nagyon úgy néz ki, hogy a főszereplők által eddig ismert főgonoszt, egy másik főgonosz váltja majd le, aki talán még az eddiginél is nagyobb poklot kíván elhozni a kontinensre. Hogy hőseink miként kívánják ezt megakadályozni, még az alkotók végtelen fantáziájának titka.

Alkotók

Ejtsünk szót a rajzról és a színezési technikáról! Mojzer Dávid igen sötét tónusokat használ, ezzel is ráerősítve az egész Európát érintő elnyomásra. A rejtőzködés, a sejtelmesség, a komor hangulat tökéletesen átjön az oldalakról. A barnás, szürkés, feketés alaphangulat mellett kiválóan alkalmazza az élénkebb színek erejét pontosan ott, ahol szükség van rá. Ilyen például a vörös szín használata az ellenség székhelyén, vagy az élénk zöld a félelmetes tudós laborjában. Rajztechnikáját tekintve néhol elnagyoltan, néhol kiemelt részletességgel ábrázolja a jeleneteket, helyszíneket, arcokat. A fejezetek előrehaladtával egyre jobban ráérez, hogy hol érdemes részletesebben kiemelni egy-egy elemet. Például a sok szakállas, bajszos férfi miatt könnyen homogénné válhatnának a karakterek, de ő egyre jobban képes kiemelni azokat a részleteket, amelyeknek köszönhetően sokkal könnyebben megkülönböztethetővé válnak az arcszőrzetes férfiak. Kifejezetten élvezem a környezetet ábrázoló képeket és a steampunk stílus sajátosságát bemutató gépezetek beépülését a történelmi környezetbe. Plusz infó, talán nem is meglepő egy szabadságharcos képregénynél, de azért érdemes megemlíteni a gyengébb lelkűek kedvéért, hogy az 18.48 véresen komolyan veszi a harcot. Szóval aki nem bírja a csetepatét és a véres, agyonlövős jeleneteket, (ja és a pucér test látványát) annak okozhat néhány kellemetlen pillanatot a képregény. Ezek a jelenetek egyébként tökéletesen hozzák a feszült hangulatot, a borzalmas körülmények megjelenítése hozzáad a történethez és annak hangulatához, teljesen odaillő helyeken jelenik meg és egyáltalán nem túlzó. 

Rafai Alexandra kellően kihasználja a képregényes közeg adta lehetőségeket, izgalmasan vezeti a történetet és karakterekhez hűen adja a szereplők szájába a szöveget. Igyekszik kellő információt csepegtetni, miközben bizonyos dolgokat még elhallgat az olvasó elől. Bízom benne, hogy az elnyomó Birodalom történetének is szán majd egy külön részt, ahol megismerjük a Forrás és a zsarnok Reinaandok történetét, illetve kicsit többet megtudunk a főszereplőinket körülvevő világ technológiájáról, működéséről. Rafainak eddig sikerült elérnie, hogy minden egyes részt úgy rakjak le, hogy azonnal akarjam a következőt. 

A képregény teljességéhez nagyban hozzájárul Mojzer Ákos is, aki nem csak egyik ötletgazdája a sorozatnak, hanem az úgymond hangulatfelelőse is. Az ő meglátásai és tanácsai nagyban hozzáadnak a fejezetek véglegesítéséhez, a megfelelő atmoszféra megteremtéséhez a lapokon.

Ezért imádom

Az 18.48 című képregényt nem csupán az teszi különlegessé, hogy hazánk egyik legkiemelkedőbb alakját Gróf Széchenyi Istvánt teszi meg hőssé, a Nagy ötlet kitalálójává, a pénzes Tony Stark, vagy a Szupercsapat John „Hannibal” Smith hazai megtestesítőjévé. Ez a képregény igyekszik megőrizni a magyarság sajátosságait, amellett, hogy egy teljesen új világot épít fel, egy abszurd alternatív elképzelést valósít meg a szabadságharcról. A karakterek érdekesek és szórakoztatóak, a látványvilág izgalmas, a képregény minősége nyomdatechnikai szempontból nézve is remek. Élvezet ezt a sorozatot kézbe venni, lapozgatni, olvasni. Mindamellett ne feledkezzünk meg róla, hogy teljesen egyedi is a hazai piacon, szóval tényleg érdemes beszerezni ezt a csemegét. Ilyen nem jön szembe minden könyvesboltban! 

Ajánlom minden képregényt kedvelő olvasónak, a steampunk rajongóknak és a történelmi fikciók szerelmeseinek. Az 18.48 alkotói kitesznek magukért minden egyes fejezet megjelenése előtt, hiszen keményen bevállalták a 12 rész kiadását, amihez eddig bőszen tartják is magukat, ráadásul a kezdeti nehézségeket és tapasztalatlanságot áthidalva egyre jobb minőségben jönnek ki a füzetek. Úgy gondolom nem kell aggódnunk amiatt, hogy ez a sorozat egyszer csak félbemarad, még úgy is, hogy a srácoknak ez nem főállású munka, hanem szívügy. Szóval bátran szerezzétek be ezeket a füzeteket, mert tényleg megéri elolvasni és a polcon tudni a sorozatot. Nem mellesleg az alkotókat bármelyik képregényes rendezvényen elkaphatod egy csevejre vagy dedikálásra. Talán még pár kulisszatitkot is elárulnak a folytatásról például a 2022 április 30-án megrendezésre kerülő Szegedi Képregénybörzén. 

A képregényeket itt tudjátok beszerezni.
Kövessétek az alkotókat Facebookon és Instagramon.
Ha már olvastátok a képregényeket, akkor értékeljétek őket a moly.hu oldalon is. 

Az 18.48 eddig megjelent részei:
Az eltöröltek (18.48. 1.)
Az Unikum (18.48 2.)
A pókháló belsejében (18.48 3.)
Három a magyar igazság plusz egy a ráadás (18.48 4.)
A hendikep (18.48 5.)

A sorozatot kiadja: MMR Comics
Író: Rafai Alexandra
Rajz és színezés: Mojzer Dávid
Kreatív asszisztens: Mojzer Ákos

Felhasznált kép forrása:
MMR Comics Facebook oldal 

Írta: Demencze Ilona

Csatlakozzatok a Facebook oldalamhoz és az Olvass hazait! Facebook csoportomhoz!
Ha még nem tettétek, akkor kövessetek be Instagramon is! A Molyon itt találhattok meg.