Boros Botond: A Markoláb

Boros Botond profi marketing szakember legelső regénye minden, csak nem szokványos. Egy történelmi krimivel kevert horror sztori, melynek középpontjában a népi hiedelem egyik alakja a Markoláb áll. A különleges hangulatú regény azonnal magával ragadja az olvasót, és nem csak a folklór szerelmeseit. 

Fülszöveg

„1868. ​Beretvás József csendbiztos kannibál bűncselekmények után nyomoz. Az elmúlt években többen is erőszakos halált haltak Csongrádban: testüket emberi harapásnyomok borították. A lakosság egy Markoláb nevű, félig ember, félig farkas gonosztevőtől retteg, aki áldozatait a Zasavica lápjába csalja. A közbiztonság romló helyzete a bécsi udvarnak is feltűnik: Beretvás mellé kirendelik Wimmert, az Osztrák-Magyar Birodalmi Zsandárság inspektorát. Wimmer azt feltételezi, hogy a csendbiztos monarchia-ellenes lázadást szervez és a gyilkosságokat csupán álcaként használja.
A páros hamarosan felbérelt betyárok és mákonyos szekták kereszttüzében találja magát. Az elkövető megtalálásához a csendőrök kénytelenek félretenni az egymással szembeni előítéleteket és egy keserves áldozatot követelő szabadságharc emlékezetét.
A mindvégig hátborzongató, horrorisztikus történet középpontjában a szeretetéhség áll, melynek a különböző szerek által átélt kannibalizmus is csak egyfajta kétségbeesett megnyilvánulása. A váratlan fordulatokkal tarkított regény a XIX. századi magyar néphitből merít, ahol a boszorkányság ugyanúgy része volt a hétköznapoknak, mint a templomba járás.”

Történetünk az Osztrák-Magyar Monarchia korában játszódó rémregény. Bár keveset tudunk a kiegyezés környéki falusi életről, Boros Botond könyvét komoly kutatómunka előzte meg. A szerző nagyon hitelesen igyekszik reprezentálni a korabeli vidéki életet, ahol a közbiztonság a béka feneke alatt volt.  Az egyszeri falusiakra jellemző önbíráskodást remekül jeleníti meg az oldalakon. Központi témái közé tartozik a nőkkel szembeni előítélet és kitaszítás, illetve egy elkeseredett nemzet boldogság utáni vágyakozása. Különösen megkapó Boros írói stílusa, ahogy az egész könyvet áthatja egyfajta sötét melankólia. A betyárok itt nem „Robin Hood- féle” szerethető banditák, hanem kegyetlen gyilkosok, a csendőrség hatásköre csak megyehatárig terjed, a különös és megmagyarázhatatlan eltűnések köré misztikus történeteket szőnek a helybéliek, mindemellett virágzik a drogkereskedelem. 

A Markoláb osztott történetsíkon játszódik. Megismerjük egyrészt a ’48-as veteránt Beretvás Józsefet, aki sérülése miatt feleségével Évával Kopácsra költözik, majd ott csendbiztosi tisztséget tölt be. Főszereplőnk nem ért egyet a jelenlegi rendszerrel, többek között emiatt is a földalatti ellenállás egyik kulcsfigurájának kiáltják ki. Neki azonban kisebb gondja is nagyobb annál, mint sem ezzel foglalkozzon. A férfi alkoholizmusba süllyed, annyira a lelkén viseli egyik helyi kislány Ida megoldatlan elrablásának ügyét, melyet nem képes elengedni a jelenben. Mindeközben fogalma sincs róla, hogy iszákossága miatt nejét már az egész falu a szájára veszi, Éva viszont mindennek ellenére kitart férje mellett. Nem mellesleg egy titkos udvarló is megpróbál belerondítani kettejük életébe. Beretvás karaktere az egyik legérdekesebb az egész regényben, ugyanis hatalmas jellemfejlődésen megy keresztül. A történet előrehaladtával mindinkább megismerjük őt. Az igazság után folytatott küzdelme, elszántsága és bátorsága eltörpíti alkoholista énjét, és egyre szerethetőbbé válik az olvasó számára. Ahogy főszereplőnk és csapata egyre több gyilkossági üggyel találja szemben magát, úgy egyre több rejtélyre is fény derül. 

A párhuzamosan futó szál remekül kiegészíti az eseményeket és egy egészen bizarr sztori bontakozik ki az olvasó szemei előtt az 1830-as évekből. A fiatal és csinos Miléna, bántalmazó körülmények között éli mindennapjait. Az elfojtott érzelmek végül kitervelt gyilkosságba torkollanak, egy érzelmileg kihasznált ifjú: Barnabás segítségével. A párosnak menekülnie kell a faluból. Gyorsan kiderül, hogy Miléna egyáltalán nem az a plátói kedvességű lány, aki után Barnabás egész életében sóvárgott. Az időközben megesett lány állapota pedig egyre csak romlik. Kettejük történetét hamarost felváltja egy anya-fia kapcsolat, melyben leginkább az állatias ösztönök uralkodnak. Szeretetéhség és drogfüggőség, kannibalizmus és népi hiedelmek keveréke mozgatja a szálakat, melyek végül összefonódnak. 

Remekül működik a rejtély, melyet a Markoláb története köré épített fel Boros, hiszen a gyermekek ijesztgetéséül szolgáló lény tökéletesen illik a történetben szereplő gyermekrablásokhoz és gyilkosságokhoz. A borzalmas, megmagyarázhatatlan dolgokat könnyebben el tudja viselni a vidéki nép, ha egy félelmetes szörnyben materializálja a gyilkost. A regény remek akciójelenetekkel kooperál, az üldözést kifejezetten izgalmassá teszi, hogy a szerző folyamatosan azt mutatja, ahogy a csendőrség a nyomában jár az üldözötteknek. Az összecsapások annyira jól működnek, hogy szinte érezni lehet a vér és izzadtságszagot a lapokon. A szerző egy pillanatra sem hagyja az olvasó figyelmét lankadni, hiszen egyszerre több fontos szálat is mozgat. Nagy hangsúlyt fektet például arra, hogy bemutassa a kiegyezés idejében valójában nagyban folyt a drogkereskedelem. Ópium helyett azonban a Magyarország egész területén fellelhető csengettyűgombát teszi meg a fő hallucinogénnek. A végkifejlethez vezető úton lassan minden a helyére kerül, egy kiteljesedett képet kapunk a szereplőkről és a kiegyezés-kori vidéki életről, az emberek gondolkodásmódjáról. 

A Markoláb egy különleges egyvelege nyomozásnak, horrornak és történelemnek. Minden egyes oldalát imádtam, és csak ajánlani tudom azoknak, akik valami különleges olvasmányra vágynak. Számomra az idei év egyik legnagyobb meglepetése volt ez a regény, biztosan elolvasom a szerző soron következő történetét is. 

Boros Botond: A Markoláb
Kiadó: K.U.K
Kiadás éve: 2021
Oldalszám: 296 

Írta: Demencze Ilona

Csatlakozzatok a Facebook oldalamhoz és az Olvass hazait! Facebook csoportomhoz!
Ha még nem tettétek, akkor kövessetek be Instagramon is! A Molyon itt találhattok meg.