A könyv, ami nem maradhat ki az életedből!
A Szfinx hét kapuja egy életre szóló utazás
Felhőhegyi Balázst neve sokaknak ismerős lehet a gyermekeknek íródott Sárkánykalandok mesesorozata miatt. Idén azonban a Helikon kiadó illetve a Szenzár Könyvek jóvoltából egy igazi felnőtteknek szóló kalanddal rukkolt elő. A Drót-on már olvashattátok a könyvbemutatóról készült tudósításom.
A Szfinx hét kapuja azok közé a regények közé tartozik, amelyek mind írástechnikailag, mind tartalmilag elképesztően magasra teszik a mércét.
Fülszöveg
„James Whitley befutott, sikeres üzletember, de boldogtalan. Rutinszerű életvitele egyhangúságát katasztrófaturistaként, extrém utazásokkal igyekszik megtörni. Kairóban, egy erőszakba torkolló tüntetésről menekülve Misbah, az idős cipész műhelyében húzza meg magát. Az öreg egyiptomi különleges kalandot ajánl: menjen el a sivatag mélyén élő Szfinxhez, aki az Évmilliók városát őrzi. James nekivág a megpróbáltatásokat ígérő útnak, amely egyre inkább az önmagához vezető belső utazássá válik.
Mit rejtenek az út kapui? Milyen árat követel a belépés? Mit ér a látás, mit ér a hallás, mi rejlik a halálfélelem mélyén?
A mitikus Szfinx különböző történetekbe, szerepekbe helyezi a férfit: hol ünnepelt színészként, hol zsarnokként, hol festőként vagy épp világhódító hadvezérként szerez tapasztalatokat, amelyek rejtélyes módon kapcsolódnak össze életével.”
Adott egy sikeres, londoni üzletember, akinek az életében látszólag mindene megvan a boldogsághoz. James Whitley azonban totálisan kiégett, a hétköznapi sikerekben sem leli örömét. Ráadásul minden este rémálmokkal küzd, nem tud szabadulni halott édesapja emlékétől. Olvasás közben emlékképek sokasága tört elő bennem, hány és hány ilyen embert látok a metrón, a villamoson vagy az utcán sétálni nap mint nap. Kávéházak ablakain belesve megannyi üres tekintet, nyakkendős, kosztümös tárgyalások, gépies mondatok, protokoll mozdulatok sokasága figyel vissza rám.
Balázs egy nem mindennapi eszközt adott James kezébe, mégpedig a katasztrófaturizmust. Hallhattunk már róla itt-ott, mégis hihetetlennek tűnik, hogy ez valóban létező jelenség, melyre már irodák is épülnek. Katasztrófa sújtotta területekre, háborús övezetekbe utazni a veszéllyel dacolva, nem éppen ésszerű hobbi. Ennek az őrült hobbinak köszönhetően jut vissza főhősünk Kairóba, ahol az események igencsak felpörögnek. Újabb emlékek kerülnek a felszínre szeretett nagynénjével kapcsolatban, miközben már fizikai jelei is vannak, hogy valami nincs rendben az életével. James első kézből tapasztalja meg a tomboló gyűlölet erejét, egy korábbi jó tettének köszönhetően azonban megmenekül. Így kerül kapcsolatba az öreg, ám annál bölcsebb Misbah cipésszel, aki egy különös utazásra hívja fel a figyelmét.
” – Misbah szerint vannak turisták, akik örömüket lelik a szenvedés látványában, mások azért látogatnak emlékhelyekre, hogy emlékezzenek az elmúlásra, és vannak, akik azért, hogy érezzék, hogy élnek. Az első típusba tartozók kegyetlen emberek, a második kategória turistái gyakran gondolkodnak a halálról, és ezek a helyek segítenek nekik. A harmadik nem rossz ember,de csapdába került. Apám úgy véli, hogy ön ezek közé tartozik.”
Az igazi utazás itt még nem tud elkezdődni. Emberünk megfutamodik, ahogy a való életben sokan teszik ugyanezt. A kétségek erősebben hatnak rá, eluralkodik rajta a félelem. Visszatérése a londoni forgatagba nem javít a helyzetén. Idő kell neki, hogy rádöbbenjen, az igazi Kérdésére még nem kapott választ, addig pedig nem is lesz képes nyugodni. Rengetegen keresik az utat, megfogalmazódik bennük valami, de nem mernek lépni. Lehet klisésen hangzik, de mindig az első lépések megtétele a legnehezebb az élet minden területén.
„Indulj el, Utazó, s az út a lábad alá talál!”
Ekkor éreztem igazán, hogy Jamessel együtt indulok el. Amikor a Szfinx próbák elé állítja, különböző életeken keresztül, és a vissza -visszatérő motívumokkal válik egyre tisztábbá minden. Labirintus, kígyó, út, érzékszervek, felismerések sorozata, mind egyre közelebb vitt a válaszhoz. Balázs szívesen nyúlt vissza régi mítoszokhoz, legendákhoz, mondákhoz, amik által még mesésebbé vált az egész történet. Nem csupán a főhős kérdésére kaptam meg a választ, hanem a saját életemre is ki tudtam vetíteni a tanulságokat. Azért tartom ennyire fantasztikusnak ezt a könyvet, mert mindamellett, hogy kalandok sorozatát éljük meg a főhőssel, saját magunkban is megtesszük az utazást. Nekem legalábbis sikerült.
„Azok az emberek akik nem betegek, gyakran becsapják magukat, hogy örökké élnek, és mindenre jut idejük. De akinek meg vannak számlálva a napjai, az igyekszik mindent a legjobban tenni, úgy, mintha utoljára tenné.”
Az író minden történetet úgy talált ki, hogy a legcsekélyebb frázis és klisé pufogtatás nélkül tudja a kezünkbe adni a felismerést. Minden élet amit bemutat, egy letűnt korban játszódik, ezzel is egyedivé téve a regényt. Olyan mondatokat képes kreálni, melyek tartalmától az utolsó csigolyámig megborzongok. Mindamellett, hogy írástechnikailag kifogástalant alkotott, olyan mély tartalommal töltötte meg az oldalakat, amelyeknek sokáig nyomot hagynak az emberben. A legszebb az egészben, hogy nem csak önmagunkra, hanem a Föld minden élő emberére ki tudjuk vetíteni a szavait.
„Mindenki egyszerre szolga és szabad…”
Mivel „…minden Utazónak megvannak a saját kapui” , nem szeretném elvenni senkitől az olvasás élményét azzal, hogy feltárom az egész történetet. Felhőhegyi Balázsnak sikerült egy olyan fantasztikus, spirituális élményt megteremtenie, melyet eddig egyetlen másik könyvtől sem kaptam meg. Pazar humorával ott nevettetett meg ahol kellett, és csodás szófordulataival pedig ott csalt könnyeket a szemembe ahol annak az ideje volt. A regény legapróbb részlete is a helyén van, nem traktál felesleges információkkal, izgalmakkal viszont annál inkább. Véleményem szerint a külföldi piacon is megállná a helyét, hazai viszonylatban pedig maradandó alkotásnak tartom. Minőségben, igényességben, tartalomban kifogástalan mű.
Ajánlom mindenkinek, aki még keresi az utat, és annak is aki már megtalálta. Ajánlom azoknak akik néznek, de nem látnak, hallanak, de nem figyelnek. Ajánlom azoknak akik nyitottak a filozófiára, a spirituális gondolkodásra és a változásra. Ajánlom, ha nem csak egy felszínes, semmitmondó történetet akarsz kapni, hanem egy életrevaló pakkot, amiből mindig meríthetsz magadnak valamit. Olyanok kezdjenek bele, akik képesek a mögöttes tartalmat is meglátni, és nem sajnálják az időt némi gondolkodásra, elmélyülésre.
Köszönettel tartozom a kiadónak, legfőképp Kárpáti Gábornak és Kőnig Erikának, amiért lehetővé tették, hogy ez a könyv sok emberhez eljusson. Köszönöm Felhőhegyi Balázs írónak, hogy olyan élménnyel ajándékozott meg, ami egész életemben el fog kísérni.
Az író Facebook oldalát ITT találjátok.
A könyvet megrendelhetitek a Líránál, a Bookline-on, és a Helikon Kiadónál.
Kiadó: Szenzár
Kiadás éve: 2017, Budapest
Terjedelem: 324 oldal
Írta: Demencze Ilona