Interjú

Nagyon tarolt az Egy pap vallomása. Interjú Szántó Dániellel

Szántó Dániel neve a magyar krimi szférából már sokaknak ismerős. Nem véletlenül, hiszen Az üldözött és a Revans című regényei igen nagy népszerűségnek örvendenek a mai napig. A fiatal író 2020-ban új regénnyel debütált az Alexandra Kiadó párfogásában. Az Egy pap vallomását nagy érdeklődés fogadta, hiszen maga a téma is rendkívül izgalmas. (A fülszöveget itt olvashatjátok. )

Dániel volt olyan kedves, hogy válaszolt mindenféle kérdésemre még 2020 decemberében, szóval fogyasszátok egészséggel ezt a fincsi kis interjút!

Legutolsó regényed Az üldözött (2017) megjelenése óta eltelt három év.  Mennyi ideig készült az Egy pap vallomása? Mesélj kicsit a történet megszületéséről.

Szántó Dániel: Nehéz meghatározni egy új történet első momentumait. Az Egy pap vallomása esetén az alapötlet a megjelenés előtt több mint egy évvel megfogant a fejemben, tehát maga a hitéből kiábrándult pap és az ő kísérlete egészen régóta ott bujkált a gondolataim között. Egy sajnálatos esemény is szorosan kapcsolódik ehhez: szeretett nagypapám temetése viszonylag nagy löketet adott az íráshoz, akkoriban vettem fel a kapcsolatot egy szombathelyi plébánossal, aki hozzásegített a szükséges információkhoz. A kutatómunka nagyjából két-három hónapot vett igénybe, a történet megírása pedig közel 10 hónapot, így az egész kicsit tovább tartott egy évnél. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy kiadóváltás miatt nem jelent meg új regényem ebben a három évben, ettől függetlenül a háttérben dolgoztam, az Egy pap vallomása történetén túl még két másik is megjelenésre vár, melyek nagyon közel állnak hozzám.

Első két regényedet az Aba Könyvkiadó adta ki. Idén azonban az Alexandra Kiadó vette gondozásba a könyved. Hogyan találtatok egymásra? Minek köszönhető ez a nagy sikerű együttműködés?

Szántó Dániel: Ez a váltás nagyon fontos előrelépés volt az írói pályafutásom szempontjából. Sok Kiadó létezik jelenleg Magyarországon, de kevés olyan van, mely ekkora múlttal rendelkezik. Az Alexandra Kiadó számomra a minőséget jelenti, én pedig szerettem volna megadni a történeteimnek a lehető legjobb gondozást. Aztán ott vannak azok nagynevű írok, akik náluk jelennek meg, vegyük például Frei Tamást vagy a George R. R. Martint. Velük egy Kiadónál megjelenni elképesztően jó érzés, ezt akartam átélni. Aztán persze az ismertség növeléséhez is hozzásegíthetnek, illetve új olvasók eléréséhez is. Ez is értékes szempont volt.

Nemrégiben született egy tündéri gyermeked. Szerinted mit fog szólni később, ha megtudja, hogy az édesapja még egy koporsóba is hajlandó volt befeküdni a története hitelességének érdekében?

Szántó Dániel: Pláne mit fog szólni hozzá, ha megtudja, hogy ő még csak 5 napos volt, amikor megcsináltam ezt a kísérletet… 🙂 Pedig így volt. A feleségemet nem hagyhattam magára a terhesség utolsó szakaszában, hiszen bármikor beindulhatott volna a szülés, én pedig ott akartam lenni, hogy segítsek neki. Szülés után pedig a babák sokat alszanak, így volt egy kis időm elszakadni. Már tűkön ültem, minél hamarabb túl akartam esni rajta, bár talán nem is ez a legmegfelelőbb kifejezés. Át akartam élni. Akár büszke lesz rám, akár kínosnak találja, akár elítéli, ez nem változtat semmin: fontos pillanata volt az előkészületeknek, és bármikor újra megcsinálnám, ha a helyzet úgy kívánná. Ha esetleg ő is 100 százalékosan akar majd valamit, ami elüt a megszokottól, támogatni fogom, hiszen szerintem ez a helyes hozzáállás.

Mi okozta a legnagyobb kihívást a könyv megírása közben?

Szántó Dániel: A türelem. Hónapok munkája után, mikor már rengeteget írtam, mindig ott bujkál bennem a türelmetlenség. Néha átpörgetnék néhány hónapot. Érdekes módon, a legújabb regényem írása közben (A hatszög) ez most valahogy könnyebben megy, száz százalékig magabiztos vagyok, imádom a történetet, de mindig van egy pont, amikor már túl akarok lenni rajta. Ez csak egy múló pillanatig tart, de aztán újra és újra visszatér. Ha pedig konkrétan a regényről beszélünk, akkor az Egy pap vallomása során a sok eldugott apró félinformációt összegyúrni, hogy a végére kiadjanak egy egészet. Talán sokan észre sem veszik ezeket, de ott vannak az oldalakon elrejtve. Ettől lesz igazán mély a történet.

Kimondottan tetszik, hogy a történeteidet nem viszed külföldi környezetbe, és bevállalsz keményebb hangvételű társadalom- és politikai kritikai megnyilvánulásokat is. Mit jelent számodra az, hogy magyar helyszínen, magyar szereplőkkel, hazai életérzéssel kelted életre a regényeid?

Szántó Dániel: Hitelességet. A társadalomkritika nem is feltétlen tudatos, de annyira adja magát néhány szituációban, hogy ha akarnám sem tudnám kikerülni. A nyers megfogalmazás persze már más tészta. Szeretem a nevén nevezni a dolgokat, nem köntörfalazni. A magyar helyszínek erősítik a nemzeti kötődést, én szeretek magyar lenni, büszkén vállalom, nekem ez természetes. Ezért sem veszek fel álnevet. Ráadásul az itthoni dolgokról tudok mélyrehatóan írni, hiszen ebben élek, ezt tudom a leghitelesebben visszaadni. Ahhoz, hogy egy külföldi helyszínt, illetve életérzést közvetíteni tudjak az olvasók számára, huzamosabb ideig külföldön kellene élnem. Ez a körülményekre való tekintettel nem lehetséges, és őszintén szólva igényem sincs rá. Jó helyen vagyok itthon.

Elégedett vagy az Egy pap vallomása fogadtatásával? Rengeteg munkád van a könyved reklámozásában, de mennyire vagy elégedett a kiadói marketinggel?

Szántó Dániel: A kiadói marketing szerintem teljesen rendben volt. Nagyon jó kapcsolatot ápolok az Alexandra Kiadóval, szeretem őket, remek döntés volt hozzájuk csatlakozni. Az egész csapat szuperül viszonyult hozzám, nagyon hálás vagyok emiatt. Volt több nagy megjelenés is a részükről, például a Forbes magazinban, de ott van a Glamour-cikk is. Ezek mind hozzátesznek a megjelenéshez, bár azt gondolom, hogy a valódi eladásokat nem ezek határozzák meg. Néha kiszámíthatatlanok az olvasói igények, ehhez nehéz igazodni.

Az Egy pap vallomása fogadtatását kizárólag a visszajelzésekből tudom lemérni, de ezek csalókák lehetnek. Nagyon sok privát üzenetet kaptam, amiben leírták, hogy mi és miért tetszett nekik a könyvben, ahogy recenziók is szép számmal érkeztek, de ismeretlenek a közösségi médiában is szinte napi szinten posztolnak a könyvről. Sok pozitív véleményt kaptam, tényleg jó érzés volt őket látni. Ez mind nagyon jó visszajelzés, de nem szabad messzemenő következtetéseket levonni ebből. Nekem hosszú távú terveim vannak, bőven van még bennem, és nem szeretném, ha egy regény alapján skatulyáznának be, akár jó az a regény, akár rossz. Elégedett vagyok, de messze még a csúcs.

Mit jelent számodra a hit?

Szántó Dániel: Mindig mást. Nehéz meghatározni, hogy pontosan mit is jelent számomra a hit. Talán reményt. A remény pedig esélyt arra, hogy túléljek a mindennapok során, amikor sokszor kilátástalannak érzem a helyzetünket. A hit egy kapaszkodó lehet, akár létezik az a dolog, amiben hiszünk, akár nem. Az biztos, hogy hit nélkül nem juthattunk volna ilyen messzire, szóval talán a legfontosabb tényező a világban.

Kaptál már visszajelzést egyházi személytől a regényt illetően?

Szántó Dániel: Egyházi személytől nem, viszont nagyon vallásos olvasóktól igen. Kicsit tartottam tőle, hogy egyik vagy másik oldalról érkeznek negatív kritikák a témaválasztás miatt, hiszen a vallásról úgy írni, hogy senkiben sem maradjon tüske, rendkívül nehéz. Ez az aggodalmam azonban alaptalannak bizonyult. A történetben nincs ítélkezés, legalábbis általános értelemben semmiképpen, nincs kimondva, hogy egyik vagy másik irány jó vagy rossz, és ezt az olvasók is értékelték. Amit kiemeltek, hogy jó volt egy kicsit mélyebben elgondolkodni azon, hogy az a vallás, amiben hisznek, mennyire van tele elfogultsággal a részükről. Ha már felmerül annak a lehetősége, hogy amiben vakon hittünk, az talán nem is valós, az szerintem remek dolog. Hinni érdemes, de bizonyos korlátokat érdemes fenntartani. Ez persze csak az én személyes véleményem.

Készül már a folytatás? Merrefelé fog kiéleződni a történet? Jó pár szálat nyitva hagytál, több karakterben is látok potenciált. Elárulsz pár aprócska kulisszatitkot?

Szántó Dániel: Az Egy pap vallomása egy merevebb, kötött történet. A következő regény, A hatszög nagyon közel áll hozzám, sőt, talán nem túlzás azt kijelenteni, hogy ez a kedvencem az eddigiek közül. Van egy új szereplő, Sebők Szilveszter, aki nagyon sokban hasonlít rám, szinte belegyúrtam magam ebbe a karakterbe. Ebben a kötetben a szereplők szerintem nagyon szerethetők, szerethetőbbek, mint az Egy pap vallomása esetében. Ez utóbbinál inkább a történet mélysége, összetettsége adta meg a sava-borsát az írásnak, míg A hatszög esetében egyértelműen a karakterek teszik igazán szerethetővé a könyvet. Persze, a szövevényesség itt is meglesz, egy faji gyilkosságsorozat felderítése a cél, mely téma nagyon aktuális is. Sok az ellentét, sok az egyetértés, tehát nagyon megosztó ez is. És talán ebben húzom meg a legváratlanabb fordulatot eddigi írói pályafutásom során, szóval izgalmas lesz.

Szerinted miért fontos, hogy a magyar olvasóközönség a magyar szerzők könyveit is legalább akkora arányban olvassák, mint a külföldi szerzőkét?

Szántó Dániel: A nemzeti összetartás szerintem megmutatkozik abban is, hogy magyar ember, magyar könyvet is a kezébe vesz. Persze, nem mindenáron. Ma már bárki adhat ki könyvet, emiatt a minőség is felhígult, mind magyar, mind nemzetközi oldalon. Nehéz ebben a témakörben határozott véleményt megfogalmazni. Talán azért van egyfajta fenntartás a hazai regényekkel szemben, mert itt könnyebben eljut egy-egy rosszabb regény a könyvesboltokba. Ha külföldit hoznak be, akkor az nagy valószínűség szerint kint már sikeres, tehát abban az esetben van egy alap, amire az olvasó támaszkodhat a vásárlás során. Krimi esetében, egyértelmű, hogy a hazai környezet, hazai társadalomkritika, hazai történések mind-mind hozzátesznek, egy külföldi esetén ez hiányzik. Adjuk meg az esélyt néhány hazai szerzőnek, én ezt gondolom.

Mit üzensz az olvasóknak a 2021-es évre?

Szántó Dániel: 2021-ben, bár még nagyon az elején vagyunk, két könyvvel tervezek megjelenni. Egyik krimi, A hatszög címmel, amiben saját magamból nagyon sokat gyúrtam bele az egyik karakterbe, a másik pedig egy fantasy történet, ami a gyerekkorom felejthetetlen olvasási élményeit hivatott visszaadni. Mind a kettőt imádom, nem túlzok, ha azt mondom, hogy ez a két könyv lesz életem két legnagyszerűbb története. Nemcsak magyar színvonalon, de akár a nemzetközi piacot tekintve is.

 Szántó Dániel Facebook oldalát itt találjátok. Kövessétek őt az Instagrammon is. Dániel honlapján hírlevélre is feliratkozhatsz, hogy ne maradj le semmi extráról. 

Az Egy pap vallomását itt tudjátok megrendelni. Ha már olvastátok, akkor értékeljétek a Moly.hu oldalon! 

Borítóképét és Szántó Dániel fotóját, az író Facebook oldaláról kölcsönöztem.
A pap képe: pexels.com/Alexandr Podvalny

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük